Jelenlegi hely
Alapszabály
I. Általános rendelkezések
1. § Az Egyesület neve, székhelye, bélyegzője
(1) Az Egyesület a tagok közös, tartós, a jelen Alapszabályban meghatározott célok folyamatos megvalósítására létesített, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (= Civil tv.), továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló a 2013. évi V. törvény (= Ptk.), valamint az egyéb hatályos jogszabályok alapján működő és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely a céljai elérése érdekében szervezi tagjait, tevékenységét.
(2) Az egyesület neve: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület (a továbbiakban: Egyesület).
(3) Jogállása: jogi személyiséggel bíró civil szervezet.
(4) Székhelye: Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged, Bálint Sándor utca 14.).
(5) Működési területe: Csongrád megye települései a megyei jogú városokkal együtt.
(6) Hivatalos nyelve: magyar
(7) Bélyegzői:
- Körpecsét, melynek körirata: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület 1991.
- Hosszú bélyegző, melynek felirata: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület
6724 Szeged, Bálint Sándor utca 14.
Adószám: 18457517-1-06.
2. § Az Egyesület célja és tevékenysége
(1) Az Egyesület célja a honismereti mozgalomban való tevékeny szerepvállalás, annak az önkéntes egyéni vagy csoportos közösségi tevékenységnek az elősegítése, amely a lakó- és a munkahely, a szülőföld, a szűkebb haza múltjának és jelenének, kultúrájának, néphagyományainak megismerését, tiszteletét, az anyanyelv ápolását és a nemzeti azonosságtudaton alapuló önbecsülést szolgálja.
(2) A honismereti mozgalom előzményeire, népünk legjobbjainak útmutatására alapozva az Egyesület részt vállal sorskérdéseink vizsgálatában; vállalja a nemzeti tudat erősítését, a hagyományok ápolását, a szellemi, a tárgyi és a természeti értékek óvását, gazdagítását. Támogatja az etnikai csoportok, nemzeti kisebbségek kulturális sajátosságainak feltárását, fennmaradását; munkálkodik a szomszéd népekkel és nemzetekkel való kapcsolatok elmélyítésén.
(3) Az Egyesület fenti céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységi körökben végzi munkáját:
a) tudományos tevékenység, kutatás: részvétel honismereti pályázatok kiírásában, értékelésében, az arra érdemes munkák közzétételének támogatása; honismereti kiadványok (pl. híradó, falukrónika) szerkesztése, lektorálása, megjelentetése;
b) az ifjúság nevelése nemzeti történelmünknek, népi kultúránknak, a velünk élő népek, népcsoportok sajátosságainak megismertetése útján; ezzel kapcsolatban szerepvállalás a tanítók, tanárok, szakkörvezetők képzésében és továbbképzésében;
c) kulturális tevékenység: megyei, városi, községi honismereti tapasztalatcserék, továbbképzések szervezése (honismereti napok, a Honismereti Akadémián való részvétel, honismereti tábor, stb.);
d) kulturális örökség megóvása: a település, a régió jeles személyiségeinek, eseményeinek, történelmi évfordulóinak megünneplése, az emlékhelyek és emlékművek nyilvántartása, megőrzése, ápolása; előadások tartásával, kiadványok megjelentetésével, képeslapok terjesztésével a közvélemény tájékoztatás lakóhelye értékeiről;
e) műemlékvédelem: részvétel a megye településeinek kulturális, történeti, építészeti, településszerkezeti és természeti értékeinek feltárásában, megóvásában, fenntartásában;
f) környezetvédelem: a természeti biológiai örökség oltalmazása és a jövő generációk javára történő megóvása.
(4) Az Egyesület összehangolja a honismereti mozgalom működési területén tevékenykedő körök, lokálpatrióták, egyéni kutatók munkáját. Együttműködik mindazokkal az intézményekkel (kiemelten a múzeumokkal, könyvtárakkal, levéltárakkal, iskolákkal) és szervezetekkel (pl. kulturális társaságok, helyi honismereti közösségek), amelyeknek céljai egybeesnek az Egyesület törekvéseivel, Alapszabályával.
(5) Elősegíti az anyanemzet és a megyében élő nemzetiségek közötti kapcsolatokat, vállalkozik a szomszédos népek történelmének és kultúrájának megismertetésére.
(6) Részt vesz az Egyesület céljaival egyező, a megyét érintő programok kialakításában, szükség esetén azokról társadalmi vitákat szervez, elősegíti a nyilvánosságot a programok végrehajtásában.
(7) Csatlakozik a Honismereti Szövetséghez (1088 Budapest, Múzeum körút 14–16.; nyilvántartási száma: 01-02-0002153); feladataival összefüggésben nemzetközi kapcsolatokat tart fenn és létesít.
(8) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el, továbbá nem folytat pártpolitikai tevékenységet; országgyűlési képviselői, települési, megyei, fővárosi önkormányzati vagy ezekkel egy tekintet alá eső választásokon nem állít jelöltet.
(9) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az Alapszabályban megjelölt céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, ugyanakkor az Egyesület nem zárja ki, hogy a tagjain kívül – ingyenesen vagy visszterhesen – mások is részesülhessenek a közcélú szolgáltatásaiból.
II. Az Egyesület tagsága
3. § Általános szabályok
(1) Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
(2) Rendes tag lehet önkéntesen minden 14. életévét betöltött személy állampolgárságára tekintet nélkül – feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és elfogadja az egyesületekre vonatkozó jogszabályok, ezen Alapszabály, valamint a közgyűlési s az elnökségi határozatok rendelkezéseit –, aki a honismeret művelője vagy kedvelője, és vállalja az éves tagdíj fizetését.
(3) Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki/amely az Egyesület munkájában tevékenyen nem vesz ugyan részt, de annak céljait anyagilag támogatni kívánja.
(4) Tiszteletbeli tag az a természetes személy lehet, akinek a munkássága különösen magas színvonalon és hosszú időn át szolgálja az Egyesület céljait.
4. § A tagsági jogviszony létesítése és megszűnése
(1) A tagsági jogviszony létesítésének feltétele, hogy a jelölt írásban kérje felvételét az Egyesületbe, és annak Alapszabályát, illetve céljait magára nézve kötelezőnek ismerje el. A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani. A felvétel tárgyában a Közgyűlés a soron következő ülésén vagy elektronikus döntéshozatal eljárás [9. § (11) bekezdés] keretében dönt. Az új tagot nyilvántartásba kell venni.
(2) A tagsági jogviszony kilépés, törlés, kizárás, halálozás következtében szűnhet meg.
(a) A kilépési szándékot az Elnökségnek kell írásban benyújtani tudomásulvétel végett. E nyilatkozat egyoldalú akaratnyilatkozat, jóváhagyást vagy indokolást nem igényel.
(b) Ha az Egyesület rendes tagja a 6. § (2) bekezdése szerinti tagdíjfizetést elmulasztja, és írásbeli felhívás ellenére a közléstől számított 15 napon belül a tagdíját nem fizeti be, az Elnökség indítványára a Közgyűlés dönt a tagnak a tagjegyzékből való törléséről, miről az érdekeltet írásban értesíti, aki jogorvoslatért az értesítés vételétől számított 15 napon belül a bírósághoz fordulhat.
(c) A Közgyűlés kizárhatja azt, aki az Egyesület tagságára méltatlan, az Egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy egyébként súlyosan megsérti az irányadó jogszabályokat, az Alapszabályt, az Egyesület szerveinek döntését, illetve az együttműködés általában elvárható normáit. Méltatlanság különösen, ha a tagot szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik.
5. § Az egyesületi tag jogai
(1) A tag részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein.
(2) A rendes tag választhat és választható az Egyesület szerveibe, tisztségeire. A tiszteletbeli és a pártoló tag egyesületi tisztséget nem viselhet.
(3) A rendes és a tiszteletbeli tag igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, valamint az általa fenntartott infrastruktúrát (pl. számítógép, folyóiratok, stb.).
(4) A rendes tag indítványozási, véleményezési, hozzászólási és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen; a tiszteletbeli, illetve a pártoló tag (jogi személy megbízott küldötte révén) tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlésen. A személyesen jelen nem lévő rendes tag az Egyesület bármely rendes tagja által – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás útján – képviseltetheti magát azzal a korlátozással, hogy egy személy ugyanazon alkalommal csak egy meghatalmazást fogadhat el.
(5) Minden tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát, ha a jogsértést a Közgyűlés nem orvosolja vagy ez az adott helyzetben nem lehetséges. Az inkriminált határozat elfogadásától számított egy év után e jog nem érvényesíthető.
(6) Külön szabályozás nélkül, bárki – természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany, egyéni vállalkozó, stb. – az Egyesület javára szóló felajánlását (eseti anyagi hozzájárulás, fizikai munka végzése, szellemi tevékenység, tárgyi adomány, stb.) az Elnökségnél teheti meg.
6. § Az egyesületi tag kötelezettségei
(1) Köteles betartani az Alapszabály és a hatályos jogszabályok rendelkezéseit, valamint az Egyesület szerveinek határozatait.
(2) Időben eleget kell tennie a tagdíj befizetési kötelezettségének. A tagdíjfizetés szabályai:
a) az Egyesület rendes tagjai kötelesek évente a tárgyév végéig a tagdíjat befizetni;
b) az éves tagdíj mértékét a Közgyűlés állapítja meg;
c) az Egyesület munkáját a tag ellenszolgáltatás nélküli további adományokkal, felajánlásokkal segítheti.
(3) Az egyesületi vagyon megóvása, rendeltetésszerű használata, gyarapítása.
(4) Az Egyesület céljának szellemében és azok elérése végett a tag köteles ténylegesen közreműködni, tevékenykedni.
7. § Az egyesületi tag kizárása
(1) A tag kizárására az Elnökség vagy bármely rendes tag indítványt tehet, amelyet a Közgyűlés napirendjére előzetesen fel kell venni. A Közgyűlésen előterjesztett indítvány felett ugyanazon ülésben nem lehet döntést hozni. Nincs helye kizárásra irányuló eljárásnak, ha az annak alapjául szolgáló esemény bekövetkezése óta egy év eltelt.
(2) A tag kizárására okot adó magatartást vagy körülményt [4. § (2) bekezdés] minden esetben bizonyítani kell. A bizonyítási eljárás keretében lehetőséget kell adni mind az indítványozónak, mind az eljárás alá vont tagnak a bizonyítékai előterjesztésére, valamint a nézeteinek, érveinek kifejtésére. Bármilyen jogszerűen beszerzett bizonyítási eszköz felhasználható, amely a tények bizonyítására alkalmas. Ha ehhez olyan személy jelenléte szükséges, aki a Közgyűlésen szavazati joggal nem bír, az Elnökség elnöke őt – tanácskozási joggal – írásban meghívja. Az eljárás során bármely rendes tag és meghívott felszólalhat, de az utolsó felszólalás joga a kizárással érintett tagot illeti.
(3) A tag kizárásáról titkosan vagy nyíltan lehet szavazni függően a Közgyűlés ez irányú előzetes döntésétől. A szavazáskor csak az Egyesület rendes tagjai lehetnek jelen, és a döntés meghozatalában csak ők vehetnek részt. A tag kizárásához az összes szavazattal bíró tag háromnegyedének támogatására van szükség.
(4) A döntést az érintett taggal írásban, indokolással ellátva kell közölni. A döntés ellen jogorvoslati fórum az Egyesületen belül nem létezik, de a kizárt tag a jogszerűtlen határozat ellen – annak közlésétől számított 30 napon, de legfeljebb a meghozatalától számított egy éven belül – a bíróságon keresetet terjeszthet elő.
III. Az Egyesület szervezete
8. § Az Egyesület testületi és egyszemélyi szervei
(1) Az Egyesület állandó testületi szervei: a) a Közgyűlés, b) az Elnökség és c) a Felügyelő-bizottság.
(2) Az Egyesület állandó egyszemélyi szervei a következő tisztségviselők: a) az állandó jegyzőkönyvvezető, b) a gazdasági vezető, c) a jogi tanácsadó és d) az általános tanácsadó.
(3) A Közgyűlés a jelen Alapszabály módosításával egyéb szervet vagy tisztségviselőt is rendszeresíthet.
9. § Az Egyesület közgyűlése
(l) Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a rendes tagok összességéből álló Közgyűlés, melyet az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles összehívni.
(2) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha a törvényességi felügyeletet gyakorló állami szervek vagy az Elnökség azt az ok és a cél, valamint a javasolt napirend megjelölésével elrendelik, illetőleg, ha a rendes tagok egyharmada vagy a Felügyelőbizottság azt az ok és a cél, valamint a javasolt napirend megjelölésével indítványozza.
(3) A Közgyűlésre szóló meghívót írásban a napirendek feltüntetésével az ülést megelőzően legalább 12 nappal kell a tagok részére kiküldeni postai vagy elektronikus úton. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés időpontját, helyét, tervezett napirendjét. A Közgyűlés nem nyilvános, azon csak a tagok és az Elnökség által – a napirendre tekintettel – meghívottak vehetnek részt.
(4) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik annak indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül határoz. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja, vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon a tagokkal szintén közölni kell. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadását megelőzően külön határoz a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha minden részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
(5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint a fele jelen van. A határozatképességet minden döntéshozatal alkalmával vizsgálni kell.
(6) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
a) A jegyzőkönyvet az Egyesület Elnökségének elnöke és az egyesületi titkár, valamint a Közgyűlés által a rendes tagok közül megválasztott két hitelesítő írja alá.
b) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés döntéseit az azt támogatók, illetve ellenzők, valamint a szavazástól tartózkodók számának feltüntetésével, névszerinti szavazás esetén a személyeket és döntésüket.
c) A jegyzőkönyvek határidő nélkül megőrzendők.
(7) A Közgyűlés hatásköre:
a) az alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévő tagok háromnegyedének szótöbbségével, valamint az Egyesület céljainak módosítása az összes szavazati joggal bíró tag háromnegyedének szótöbbségével;
b) az Egyesület Elnökségének és a Felügyelőbizottságának ötévi időtartamra való megválasztása;
c) az Elnökség szakmai és pénzügyi beszámolójának az elfogadása;
d) az Egyesület éves programjának és éves költségvetésének meghatározása;
e) a zárszámadás, a vagyonmérleg, a gazdálkodás ellenőrzéséről szóló jelentés elfogadása;
f) az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, az Egyesület szétválásának, továbbá megszűnésének elhatározása;
g) a Honismereti Szövetség [2. § (7) bekezdés] országos küldöttgyűlésére küldöttek megválasztása;
h) a Honismereti Szövetség [2. § (7) bekezdés] Elnökségébe képviselő delegálása;
i) a tagok sorából való kizárás és a tagsági jogviszony felmondása;
j) az éves tagdíj meghatározása;
k) a tiszteletbeli tagság és díjak, valamint az örökös tiszteletbeli elnöki és titkári címek adományozása;
l) döntés az Elnökség határozataival kapcsolatos jogorvoslati ügyekben;
m) mindaz, amit a Ptk. 3:74. §-a, valamint egyéb jogszabály a hatáskörébe utal, illetve e nélkül is mindazon jogkörök gyakorlása, amelyeket az Alapszabály nem telepít az Egyesület más szervéhez.
(8) A Közgyűlést az Egyesület elnökségének elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettese vezeti.
(9) A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők abszolút (50 %-ot meghaladó) szótöbbségével hozza. Tisztújítás esetén, illetve személyi ügyekben, ha azt a Közgyűlésen jelen lévő rendes tagoknak legalább egyötöde kéri, a levezető elnök titkos szavazást rendel el, valamint háromtagú szavazatszámláló bizottságot alakít a jelenlévők közül; e bizottságban az egyesületi titkár és két helyben megválasztandó nem elnökségi tag vesz részt.
(10) A megszűnés elhatározásához a Közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedének támogató szavazatára van szükség.
(11) Ha egy vagy több, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó elkülöníthető ügyben halaszthatatlan döntéshozatal szükséges, és evégből a Közgyűlés szabályszerűen időben nem hívható össze, elektronikus döntéshozatali eljárásra kerülhet sor, amelyet az ügy tárgyának megjelölésével, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjaira irányuló javaslattétellel az Elnökség kezdeményez. Határidő tűzésével – amely nyolc napnál kevesebb nem lehet – kerülhet sor az említett bizottság tagjainak megválasztására, valamint az ügy részleteinek elektronikus dokumentumok útján való ismertetésére, a szintén elektronikus úton történő hozzászólásokra, indítványokra, valamint az érdemi szavazásra. (Ha az eljárásban jelölő bizottság részvétele szükséges, először annak tagjait kell megválasztani egy előzetes szavazás útján.) Minden szavazatot elektronikusan és kinyomtatott formában is archiválni kell. Az eljárás az Egyesület és a tagok e-mail címein keresztül történik. A határozatképesség akkor áll fenn, ha a szavazásban a rendes tagok több, mint fele vett részt. Ha valamelyik tag e-mail címmel nem rendelkezik, részére az általa megjelölt másig tag e-mail címén vagy levélpostai úton kell az iratokat kézbesíteni és tőle az esetleges hozzászólást, indítványt, továbbá a szavazatot bekérni. A határidő utolsó napját követő három napon belül az Elnökség megállapítja a végeredményt, s azt újabb három napon belül elektronikusan – kérésre postai úton – közli a tagokkal. Egyebekben az e § (9) pontjában a titkos szavazásról szóló rendelkezések alkalmazandók.
(12) A szavazat igenlő, nemleges vagy tartózkodó lehet. A szavazás eredményét a Közgyűlést vezető elnök helyben állapítja meg és mondja ki. Szavazategyenlőség esetén nincs döntés. Ekkor a napirendi pont újabb tárgyalását és a döntéshozatalt a Közgyűlés határidő kitűzésével későbbi alkalomra halasztja.
(13) A Közgyűlés a döntését a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok abszolút (50%-ot meghaladó) többségével hozza. A határozat meghozatalakor nem szavazhat,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.
(14) A Közgyűlés döntései határozatok.
a) A határozatban rendelkezni kell annak hatályáról. A határozatok jelölése: évente eggyel kezdődő arab számozással, per a határozathozatal évszáma, görbe zárójelben a hónap és a nap feltüntetésével, melyet a „Közgyűlési határozat” – rövidítve: Kgy. hat. – kifejezés követ. Minden határozatot a tartalommal egyező címmel kell ellátni.
b) A döntésekről nyilvántartást kell vezetni, és azokat határidő nélkül megőrizni.
c) A Közgyűlés döntéseiről az Elnökség írásban tájékoztatja a jelen nem lévő érintetteket. Írásbeli közlést a Közgyűlésen jelen lévő tag is igényelhet.
(15) Az Egyesület irataiba betekintési joga van:
a) a tagnak minden irat vonatkozásában, amely a jogát, jogos érdekét érinti vagy a törvényes működéssel függ össze (az adatvédelemről szóló jogszabályok és egyesületi szabályzat megtartásával);
b) a közgyűlési dokumentumokba, valamint az Egyesület mint civil szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba annak, akit jogszabály vagy hatósági határozat erre felhatalmaz;
c) akinek az iratbetekintésre – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével – az Elnökség elnöke írásban engedélyt ad.
10. § Az Egyesület elnöksége
(1) Az Egyesületet a Közgyűlés ülései közötti időszakban az Elnökség képviseli, irányítja, és a tisztségviselőkkel együtt szervezi annak munkáját. Az Elnökség nyolctagú, a megbízatásuk öt évre szól. A megválasztásuk előzetes jelölés alapján, a Közgyűlés által történik. Az Elnökség elnökét, az elnökhelyettesét, az egyesületi titkárt, valamint az öt területi képviselőt az elnökségi tagok maguk közül választják.
(2) Nem lehet az Elnökség tagja a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, valamint más egyesületi tisztségviselő.
(3) Az Elnökség hatásköre különösen:
a) a Közgyűlés összehívása, előkészítése;
b) munkaterv, költségvetés, éves beszámoló készítése az Egyesület működéséről, az egyesületi vagyon felhasználásáról, valamint ezeknek a Közgyűlés elé terjesztése jóváhagyás céljából;
c) a Közgyűlés határozatainak nyilvántartása és végrehajtása;
d) döntés a tudományos ülések, kihelyezett ülések, rendezvények idejéről, programjáról;
e) az Egyesület kiadványai szerkesztőinek megbízása;
f) az Egyesület képviselete más szervezetek rendezvényein;
g) gazdálkodás az Egyesület vagyonával, a pénzkezelő pénzintézetre való javaslat tétel;
h) tisztújításkor a választás előkészítésére jelölő bizottság felkérése;
i) peres és közigazgatási hatósági ügyekben az Egyesület képviselete az Elnökség elnöke vagy az általa kijelölt elnökségi tag által, továbbá jogi képviselő meghatalmazása a peres ügyek intézésére;
j) a Honismereti Szövetség [2. § (7) bekezdés] díjaival összefüggő felterjesztésekről történő döntés, amelyekre előzőleg a rendes tagok tesznek javaslatot az Elnökségnél;
k) amit a Ptk. 3:78., 3:80. és 3:81. §-ai, valamint az egyéb jogszabályok a hatáskörébe utalnak.
(4) Az Elnökség működése:
a) az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal ülést tart, amely akkor határozatképes, ha legalább öt tag jelen van. Az elnökségi ülés nem nyilvános;
b) a határozatait abszolút (50%-ot meghaladó) szótöbbséggel hozza;
c) határozatai jelölésére a közgyűlési határozatok jelölésére vonatkozó szabályt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, miszerint a döntés elnevezése „Elnökségi határozat” (rövidítve: Eln. hat.);
d) az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, tartalmára a közgyűlési jegyzőkönyvek szabályai megfelelően irányadók;
e) az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelőbizottság elnökét, illetve az Elnökség elnöke vagy az elnökségi tag indítványára azt, akinek a részvétele valamely napirendi pont tárgyalása miatt szükséges;
f) az Elnökség döntéshozatalakor a 9. § (13) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az Elnökség döntéseivel szemben – a közléstől számított 30 napon belül – jogorvoslatért a Közgyűléshez fordulhat bármely egyesületi tag, valamint azon harmadik személy, akinek a jogát, jogos érdekét az egyedi döntés sérti. A kérelmet a Felügyelőbizottságnál kell előterjeszteni, amely azt a soron következő rendes vagy rendkívüli Közgyűlésen indokolt véleményével együtt adja elő. E Közgyűlésre az érintettet tanácskozási joggal kell meghívni.
(6) Az Egyesület elnöksége tagjainak feladatmegosztása:
I. Az elnök
a) elsősorban képviseli az Egyesületet;
b) összehívja az Elnökség üléseit, az üléseken elnököl;
c) ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;
d) a költségvetés keretei között, érvényes kötelezettségvállalás alapján, utalványozási jogkört gyakorol az egyesületi titkár ellenjegyzése mellett;
e) kötelezettséget vállal a szerződéskötéseknél az egyesületi titkár ellenjegyzése mellett;
f) gondoskodik a feladatok elosztásáról az Elnökség tagjai között.
II. Az elnökhelyettes
a) az elnök megbízása alapján helyettesíti az elnököt;
b) az elnök vagy az Elnökség megbízása alapján eljár az Egyesület ügyeiben;
c) ha az elnök tisztségéről leköszön, vagy tagsági viszonya bármely módon megszűnik, irányítja az Egyesület ügyeit a következő elnök megválasztásáig;
d) az elnök tartós távollétében, annak felhatalmazása alapján a szerződéskötéseknél kötelezettséget vállalhat, utalványozhat az egyesületi titkár ellenjegyzése mellett.
III. Az egyesületi titkár
a) szervezi az Egyesület napi tevékenységét, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, segíti azok munkáját, valamint az Elnökség meghatalmazása alapján képviselheti az Egyesületet;
b) gondoskodik az adminisztrációs feladatok viteléről és a jegyzőkönyvvezetők közreműködésével az Egyesület dokumentumainak elkészítéséről; e feladatainak ellátásához eseti jelleggel szakember segítségét veheti igénybe;
c) ellátja az Elnökség vagy a Közgyűlés által reá bízott egyéb ügyviteli, ügykezelési feladatokat;
d) utalványozás esetén ellenjegyzési joggal bír [10. § (6) bekezdés I–II. pontok, 14. § (5) bekezdés].
IV. Az öt területi képviselő
a) feladata a tagdíjak beszedése, helyi rendezvények szervezése, az egyesületi rendezvények szervezésében való közreműködés;
b) földrajzi beosztása a következő: 1. Csongrád–Szentes, 2. Hódmezővásárhely–Mindszent, 3. Pitvaros, 4. Makó–Kiszombor, 5. Szeged.
(7) Az Elnökség tagja vagy más egyesületi tisztségviselő (együtt: vezető tisztségviselő) olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak az arról rendelkező hatóság határozatában megszabott időtartamig. Akit jogerős bírói ítéletben valamely foglalkozástól eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató jogi személy – így az Egyesület – vezető tisztségviselője nem lehet, úgyszintén az sem, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
11. § A Felügyelőbizottság
(1) Az Egyesület működésének, pénzügyi, gazdasági tevékenységei felügyeletének, továbbá a jogszabályok, az alapszabály és az Egyesület szervei által hozott határozatok betartásának érdekében a Közgyűlés a rendes tagok sorából háromtagú Felügyelőbizottságot választ öt évre szóló megbízással.
(2) A Felügyelőbizottság tagja csak olyan nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A Felügyelőbizottság tagja a megbízatása idején az Elnökség tagja vagy egyéb tisztségviselő, avagy ezek hozzátartozója nem lehet, úgyszintén az sem, akivel szemben a vezető tisztségviselőre vonatkozó valamely kizáró ok áll fenn. A Felügyelőbizottság az elnökét a saját tagjai közül maga választja. A Felügyelőbizottság elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(3) A Felügyelőbizottság év közben céljelleggel alkalomszerűen, zárszámadáskor átfogó jelleggel ellenőriz. A Közgyűlésnek az éves elnökségi pénzügyi beszámoló alkalmával jelentést tesz a vizsgálatok eredményéről.
(4) Ellenőrzi különösen:
a) az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését;
b) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;
c) a költségvetés végrehajtását, a bizonylati fegyelmet, a pénzkezelés szabályosságát.
(5) A Felügyelőbizottság ellenőrzése során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet esetleges munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(6) A Felügyelőbizottság az ellenőrző tevékenységét az Elnökség elnöke, a gazdasági vezető vagy az egyesületi titkár jelenlétében végzi; az ellenőrzésről készült jelentését – a Közgyűlés elé történő beterjesztést megelőzően – az Elnökség elnökének bemutatja.
(7) Az Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult egyesületi szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé;
b) az egyesületi szervek tagjainak vagyoni, illetve büntetőjogi felelősségét, avagy valamely tag kizárását megalapozó tény merült fel.
(8) Az intézkedésre jogosult szervet a Felügyelőbizottság indítványára – annak közlésétől számított 14 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a szervet a Felügyelőbizottság hívja össze.
(9) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
(10) A Felügyelőbizottság szükség szerint, de félévente legalább egy alakalommal ülést tart. Az üléseit a bizottság elnöke hívja egybe, akadályoztatása esetén a bizottság saját ügyrendjében meghatározottak szerint kell eljárni. Az ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit ülésen hozza abszolút (50 %-ot meghaladó) többséggel. Az ügyrendjének további szabályait – a (11) bekezdésre is tekintettel – maga állapítja meg.
(11) A Felügyelőbizottság döntéshozatalakor a 9. § (13) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
12. § Az alkalmi bizottságok
(1) Az Közgyűlés adott feladat ellátására határozatában alkalmi bizottságot hozhat létre, egyben meghatározza feladatát, a feladat elvégzésének időtartamát. Halasztást nem tűrő helyzetben az alkalmi bizottságot az Elnökség is létrehozhatja; ez esetben a Közgyűlést és a Felügyelőbizottságot erről tájékoztatni köteles.
(2) Az alkalmi bizottság – az Alapszabály szem előtt tartásával – maga állapítja meg az ügyrendjét.
13. § Az egyszemélyi szervek
(1) Az egyszemélyi szerveket az Egyesület elnöksége bízza meg öt évre. Az egyszemélyi szervek nem tagjai az Elnökségnek, de annak ülésein – mint az Elnökség munkáját segítők – tanácskozási joggal részt vehetnek.
(2) Az állandó jegyzőkönyvvezető a közgyűlési és az elnökségi jegyzőkönyvek, valamint a jelenléti ívek vitelét végzi, amelyeket saját aláírásával is ellát. Egyéb jegyzőkönyvezési feladattal ugyancsak megbízható.
(3) A gazdasági vezető feladata a költségvetés tervezetének kidolgozása, a pénzügyek kezelése, az egyesületi pénztár vezetése és a gazdálkodással kapcsolatos egyéb teendők intézése.
(4) A jogi tanácsadó a civil szervezetek működésével összefüggő jogszabályi rendelkezésekről, változásokról tájékoztatja az Egyesület szerveit, valamint kidolgozza az Alapszabály és a módosításai tervezeteit.
(5) Az általános tanácsadó részt vesz az Egyesület működésével kapcsolatos szakmai feladatok tervezésében, megvalósításában.
IV. Az Egyesület gazdálkodása
14. § Az Egyesület vagyona, a pénzkezelés szabályai
(1) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, a jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem bíró jogalanyok és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázatokon elnyert pénz- és egyéb tárgyi eszközökből, illetve az Egyesület céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység bevételeiből képződik.
(2) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek megfizetni, saját vagyonukkal az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.
(3) Az Egyesület vagyonát a Közgyűlés által elfogadott költségvetés szerint, a céljának megfelelően, a gazdasági vezető iránymutatásával lehet felhasználni. E vagyon a tagok között nem osztható fel, részükre nyereség közvetetten sem juttatható. A képződő nyereség kizárólag honismereti jellegű feladatok, tevékenységek támogatására fordítható.
(4) Az Egyesület pénzforgalmát az Elnökség által ajánlott és a Közgyűlés által jóváhagyott pénzintézet vezeti, valamint a gazdasági vezető és a Felügyelőbizottság ellenőrzi.
(5) Utalványozási joggal az Elnökség elnöke vagy az elnökhelyettese bír az egyesületi titkár ellenjegyzése mellett. Ellenjegyzéssel esetenként a szegedi területi képviselő is megbízható.
(6) Az utalványozásra és ellenjegyzésre jogosultak az Alapszabályt sértő magatartásuk vagy az egyébként jogellenes, vétkes károkozásuk esetén a teljes kárért személyes vagyoni felelősséggel tartoznak. A gazdálkodásért, a pénzügyi fegyelem betartásáért az Elnökség tagjainak a polgári jog normái szerint egyetemleges a felelősségük. A jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő felelősségi szabályokra a Ptk. 3:86. §-a az irányadó.
V. Az Egyesület megszűnése
15. § A megszűnés formái
(1) Az Egyesület jogutódlással történő megszűnésére a Ptk.-nak a jogi személyek egyesülésére és szétválására vonatkozó szabályai alkalmazandók azzal, hogy az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
(2) Az Egyesület a szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedének erre irányuló döntésével jogutód nélkül is megszűnhet. Erről elektronikus döntéshozatali eljárás keretében nem lehet határozni. Szintén jogutód nélkül szűnik meg, ha a tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, vagy a céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.
(3) Az Egyesület a jogutód nélküli megszűnés esetére a fennmaradó vagyonáról akként rendelkezik, hogy az a Honismereti Szövetségnek [2. § (7) bekezdés] juttatandó.
VI. Záró rendelkezések
16. § Az alkalmazandó jogszabályok és a hatályba lépés
(1) A jelen Alapszabályban nem részletezett jogkérdésekben – ha azok természetéből más nem következik – a Civil tv. és a Ptk. hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Egyesület részletes adatvédelmi szabályzatát a Közgyűlés a hatályos magyar és európai uniós adatvédelmi jogszabályokkal összhangban állapítja meg. Az adatvédelmi szabályzatot a jelen Alapszabály rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
(2) A jelen Alapszabály elfogadása után a Közgyűlés módosítja az Egyesület szerveit. A korábbi ellenőrző bizottság helyébe a Felügyelőbizottság kerül.
(3) Ez az Alapszabály és a (2) bekezdés szerinti módosítások 2016. március 15. napján lépnek hatályba az elektronikus döntéshozatalról szóló rendelkezés [9. § (11) bekezdés] kivételével, mivel ez utóbbi az elfogadása napján lép életbe. Egyúttal az 1991. április 23-i – utoljára 2012. június 8-án módosított – Alapszabály, valamint annak módosításai hatályukat vesztik. Az Egyesület szerveinek határozatai és ügyrendjei fennmaradnak, ha azokat már végrehajtották, vagy ennek hiányában is, ha nem ellentétesek a jelen Alapszabály rendelkezéseivel.
Ezen Alapszabály elfogadásának kelte:
Ruzsa, 2016. január 30.
Ezen Alapszabály első módosításának kelte:
Szeged, 2016. április 18.
Ezen Alapszabály második módosításának kelte:
Szeged, 2018. április 13.
Ezen alapszabály harmadik módosításának kelte:
Pitvaros, 2019. február 9.
A kiadmány hiteléül:
Dr. Marjanucz László
az Elnökség elnöke
