Trianonra emlékezve - egy jelzésértékű döntés

Június 4-től, Trianon századik évfordulójától Csongrád-Csanádra változik megyénk neve, az erről szóló indítványt Lázár János nyújtotta be 2017-ben az országgyűlés elé, amely ellenszavazat nélkül elfogadta azt. Miklós Péterrel, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatójával erről a szimbolikus döntésről beszélgettünk.

– Jövő hét csütörtöktől Csongrád-Csanádra változik a megyénk neve. Milyen szerepe volt az ország történelmében Csanád vármegyének?

– Csanád a történelmi Magyarország egyik legrégebbi vármegyéje, hiszen 1030-ban jött létre a források szerint. Mondhatjuk, hogy az államalapítás korával egyidős. 1028-ban Csanád vezér, Szent István bizalmasa legyőzte a régió urát, az ő területét a magyar államhoz csatolta, ez lett Csanád vármegye. A török időkben elpusztult, azonban később újjászervezték, 1730-ban tartotta az első és alakuló ülését Csanád megye. Először a térség alispánjának, közigazgatási vezetőjének, a Návay-családnak a birtoka, Földeák szolgált kvázi megyeszékhelyként, később a csanádi püspökök jóvoltából lett Makó az 1700-as évek közepétől fokozatosan a közigazgatási központ. Ez így volt egészen addig, míg Csanád vármegyét megszűntették úgy, hogy a területét két részre osztották. Négy járásából kettő Csongrád, kettő pedig Békés megyéhez került.

– Ezelőtt azonban felbecsülhetetlen károkat okozott az országnak a Trianoni békediktátum. Mi történt ekkor a vármegyével?

Csanád nagyon kis területe került Romániához, azonban hozzácsatolták Arad és Torontál megyének a magyarországi részét közigazgatásilag. Ez lett Csanád-Arad-Torontál Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített vármegye, ez tartalmilag azt jelentette, hogy előbb-utóbb helyreállhat a történelmi Magyarország területi integritása, és ezek a vármegyék kiegészülnek, persze erre nem került sor. 1945-ben Erdei Ferenc, makói származású, titkos kommunista politikus javaslatára – aki akkor éppen belügyminiszter volt -, a Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített vármegyék nevéből kivették ezt a jelzőt, mondván, hogy ez Trianonra utal, revízionista, ezt meg kell szüntetni.

– Ez alapján egy jelzésértékű döntés is, hogy éppen Trianon után száz évvel kerül újra Csongrád megye nevébe Csanád?

– Mindenképpen, már csak az ezeréves múlt, a trianoni tartalom, a szocializmus alatti megszűntetés miatt is indokolt, hogy az egykor makói központú Csanád neve bekerüljön Csongrád megye nevébe. Illetve az is fontos, hogy ezzel a magyar államiság és önkormányzatiság ezeréves hagyományai is megjelennek ismét. A magyar államiság és közigazgatás a legnagyobb csapást a történelmében Trianonban szenvedte el azzal, hogy a hagyományos tudományos, gazdasági, kulturális, politikai, egyházi központok, amelyek a történelmi Magyarországra voltak méretezve, elveszítették funkciójukat, át kellett alakuljanak, eltérő gazdasági térbe kellett beintegrálódjanak. Egy ezeréves megye nevének az állam megszűnése után száz évvel újbóli felvétele azt az üzenetet is hordozza, hogy a Kárpát-medencében a magyarság ezer éve államszervező tényező volt.

Forrás: makohirado.hu/Nagy Szabolcs