A piarista szerzetesrend háromszáz éve telepedett meg Szegeden

A piarista szerzetesrend háromszáz éve telepedett meg Szegeden. Erről Dr. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője nyilatkozott a Délmagyarország 2020. február 18-i számában.

MÓRA FERENC, JUHÁSZ GYULA ÉS ZSIGMOND VILMOS IS ITT TANULT
300 éve érkeztek, új szemléletet hoztak a piaristák Szegedre

A piarista nevelési hagyomány több mint négy évszázados tradíciójából Szeged is részesült. A városban háromszáz éve, 1720-ban letelepedett „kegyes atyák” egy évvel később megnyitották iskolájukat, s a szegedi piarista gimnázium falai között több mint százezer diák tanult az elmúlt háromszáz évben.
A piarista rend – egykori elterjedt nevén: a Kegyes Tanítórend – paptanárai 1720 nyarán telepedtek meg Szegeden, s a szerzetesközösség 1721-ben nyitotta meg iskoláját a városban. A gimnáziumban –amely a tizennyolc-tizenkilencedik században a Délvidék elitképző intézményének számított – nemcsak szegedi és környékbeli diákok tanultak, de az egész egykori Bánság területéről érkeztek ide gyerekek, s nem pusztán magyarok, hanem németek, szerbek, románok is – mondta Miklós Péter, a szegedi egyetem pedagógusképző karának docense, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója.

ZSIDÓK ÉS REFORMÁTUSOK IS JÁRTAK IDE

A művelődéstörténész arra is rámutatott, hogy az iskolát az etnikai mellett felekezeti tolerancia jellemezte, hiszen diákjai között a katolikusokon kívül nagy számban voltak ortodox, izraelita, református és evangélikus vallásúak, például szegedi piarista diák volt Josif Rajacic szerb ortodox pátriárka, illetve Löw Immánuel tudós főrabbi is. Az intézmény diákjai között volt – számos más jeles személyiség mellett – Katona József drámaíró, Klapka György negyvennyolcas tábornok, Petőfi Zoltán költő, a „magyar Sasfiók”, Herczegh Ferenc, a két világháború közötti korszak „írófejedelme”, Juhász Gyula költő, Móra Ferenc író, Straub F. Brúnó biokémikus, akadémikus, egy ideig hazánk államfője és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr. A tizenhatodik-tizenhetedik század fordulóján Kalazanci Szent József által alapított piarista rend iskolái több szempontból is modern intézmények voltak. Egyrészt ingyenes oktatási intézmények voltak, amelyek szegény fiataloknak adtak lehetőséget a tanulásra, másrészt a klasszikus pedagógiai tartalom és keresztény spirituális jelleg mellett nagy hangsúlyt helyeztek a természettudományok oktatására. Hazánkban ez kiegészült egyfajta sajátos nemzeti érzülettel és a magyar nyelv, kultúra és nemzeteszme fölvállalásával és továbbadásával. Ezt az eszményt testesítette meg például a szegedi születésű Dugonics András, aki piarista szerzetesként nemcsak kiváló természettudós – a pesti egyetem jeles matematikaprofesszora – volt, de az első magyar regény, az Etelka szerzője is – világított rá a történész a piarista szellemiség eszmetörténeti tartalmára.

„HATRONGYOS” ÉPÜLETBEN ZAJLOTT A TANÍTÁS

A szegedi piaristák iskolája előbb egy szegényes és nem túl jó műszaki állapotú – s éppen ezért „hatrongyosnak” nevezett – épületben működött a mai Dóm téren, a Szent Dömötör templom szomszédságában, amelyet többször bővítettek. A modern iskola és rendház a nagy szegedi árvíz után, 1886-ban készült el, s az impozáns, az Aradi vértanúk terén álló iskolaépület ma az egyetem természettudományi karának ad otthont. Az iskolát 1948 júniusában államosították, a szegedi piarista paptanárokat pedig – a többi magyar szerzeteshez hasonlóan – 1950 júliusában internálták. Az gimnázium csak a rendszerváltás után, 1991-ben indulhatott újra.

Miklós Péter – aki „A piarista nevelés újraindulása Szegeden, 1991-1999” címmel szerkesztett könyvet – az iskola újjászerveződésének folyamatáról elmondta, hogy sokéves és sokszereplős tárgyalás- és intézkedéssorozat eredményeként tehették le 1996-ban az új, Bálint Sándor utcai iskolakomplexum alapkövét, s adhatták át három évvel később az épületet. Az iskola melletti templom építési munkálatai 2000-ben kezdődtek meg, s az épületet Gyulay Endre akkori szeged-csanádi püspök 2001. június 17-én szentelte föl a spanyol polgárháborúban, az 1930-as években kivégzett piarista vértanúk tiszteletére. A piarista templom a szeged-rókusi plébánia területéhez tartozik, a templomigazgatóságot azonban piarista atyák látják el.

ÚJJÁSZERVEZTÉK AZ ISKOLÁT

Az iskola újraindulásában nagy szerepe volt a katolikus egyház részéről a szegedi piarista gimnáziumban tanult Paskai László bíborosnak, esztergom-budapesti érseknek, a magyar katolikus egyház prímásának és Gyulay Endre püspöknek, aki szintén diákként is kötődött az intézményhez. A város képviseletében Szalay Istvánnak, Szeged egykori polgármesterének, illetve később egyházi ügyekért felelős államtitkárnak volt fontos feladata, míg a rend részéről az akkori tartományfőnököknek: Jelenits Istvánnak és Kállay Emilnek. Az újjászervezett iskola első igazgatója Kakuszi Péter, második vezetője Urbán József volt, de arculatteremtő pedagógus volt azokban az időkben Fodor Gábor, Angyal László és Károlyi Attila is – zárta gondolatait Miklós Péter.

PIARISTA EGYETEMI SZAK-KOLLÉGIUM IS MŰKÖDIK A VÁROSBAN

A piarista rend 1992-ben alapította meg a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégiumot. Története Tábi Tibor (1921-1990) egyetemi nyelvtanár, egykori szegedi piarista öregdiák végrendeletével vette kezdetét, aki 1987-ben Lechner téren álló házát a piaristákra hagyta, akik huszonöt fős egyetemi kollégiumot hoztak létre benne. Testamentumában így írt egykori iskolájáról: „Lelki világom, világnézetem alapjait ott nyertem: minden, amit későbbi életem folyamán pozitív vonalon felmutatni tudtam, valamint a vallásomhoz való végtelen hűség, ragaszkodás és tűzön-vízen át is kitartás az ő csodálatos nevelésük és oktatásuk eredménye.”

HAJÓ EDINA
Délmagyarország